A tanári karrierem és a motorozás

Angol tanár vagyok már millió éve egy középiskolában. Legalábbis így érzem. Mármint nem azt, hogy angol tanár lehetek, hanem azt, hogy legalább már millió éve. Néha kicsit összecsapnak a fejem felett a hullámok, a mai generáció sokszor kezelhetetlen már. Egyik évben úgy érzem, hogy nagyon jó diákokkal vagyok megáldva, másik évben pedig már én is egyaránt számolom vissza a napokat a nyári szünetig. Nehéz ez a tanár szak, én mondom.

Miért lettem angol tanár? Mert a családomban vannak olyan rokonaim, akik kiköltöztek már nagyon régen Amerikába, akkor én még kisgyerek voltam. Viszont akkor elhatároztam, hogy én is annyira meg fogok tanulni angolul, hogy bármikor, ha majd gondolok egyet, ki tudjak költözni és a nyelv nem tudása ne zavarjon egyáltalán. Onnantól kezdve mindig ez lebegett a szemem előtt, és ha már tantárgyakból – például matek vagy fizika – nem voltam olyan jó, a nyelvtanulás mindig nagyon könnyen ment nekem. Sokan el sem hitték, hogy csak úgy szívom magamba a tudást, és a húszas éveim közepén már négy nyelven beszéltem, kettőt pedig már anyanyelvi szinten. Aztán végül is valamiért a tanár szakot választottam, már meg se tudom mondani, miért. És már elég régóta ezt csinálom.

Végül is mondhatom, hogy szeretem, különben, ha nem szeretném, nem csinálnám. De azért azt kijelenthetem, hogy vannak napok, vagy időszakok, amikor nagyon nehéz. Fizikailag és szellemileg is. De én hiszek benne, hogy a tanárok a kulcs afelé, hogy a gyerekekből értelmes felnőttek legyenek és megtanulják azt a sok mindent, ami az élethez kell. Jó, ebben lehet keresni a szálkát, tudom, mi jutott most eszedbe, de ne erről beszéljünk.

Beszéljünk inkább arról, hogyan vezetem le a felgyülemlett feszültséget, amikor rossz napom van. Meg akkor is, amikor nincs. Nagy szenvedélyem a motorozás. Évek óta motorozom, olyan sok éve, hogy már arra sem emlékszem, mikor kezdtem. Na, jó, ez túlzás. Már a húszas éveim elején kezdtem, és azóta sem hagyott alább a motorozás iránti szenvedélyem. Azonnal letettem a motorra a jogsit, amikor lehetett. Sokat spóroltam rá és arra is, hogy legyen saját motorom. Emlékszem, minden nyáron mentem a középsuli mellett dolgozni és mindig volt egy bizonyos összeg, amit félre kellett tennem a motorra.

Amikor úgy érzem, hogy nagyon sok a stressz az iskola miatt, amikor kikészítenek idegileg a gyerekek, vagy a tanári karban van valakivel megint probléma, és azon kell meditálni egész héten keresztül és megbeszéléseket tartani, vagy, amikor az igazgató valamit változtatni akar, akkor fogom magam, és munka után elmegyek motorozni egyet.

Nekem ez olyan, mint másnak a futás. Van ismerősöm, aki futni megy, amikor éppen ideges vagy szomorú. Én motorozni járok. A futás nem az én erősségem, utálok futni. Sportolni szeretek, de a futást nagyon utálom. Nemrég a motoros szerkómat is megújítottam, úgy éreztem, hogy végre rám fér, hogy meglepjem magamat valamivel. Vettem egy új motoros kabátot magamnak.

Csodaszép kabát, azonnal megakadt rajta a szemem, ugyanis az oldalán kék csíkozás van, és nekem a kék a kedvenc színem. Nagyon megtetszett. Marhabőrből van, a thermobélés kivehető, de a protektorokat is szintén ki lehet venni. Habbetét van a hátában, a gerincprotektor cserélhető. És még sorolhatnám. Csodaszép, nagyon kényelmes, pont egy ilyenre vágytam. Ami előtte volt, annak külsőre egyáltalán semmi baja nem volt, de azért érezhető volt rajta, ahogy hordtam, hogy már kezd kicsit megviselt lenni. Az új pedig kék csíkos, ami aztán teljesen levett a lábamról. Nem is akartam másikat felpróbálni, egyből emellett döntöttem. Egyszer motorral mentem az iskolába, és egy-két diákom is megdicsérte a kabátomat. Nem szoktam gyakran motorral járni iskolába, mert olyankor mindig a motorom, a ruhám és a motorozás a téma az órákon, és semmivel sem tudom lepattintani magamról a diákokat. Olyankor tanítani sem lehet, mert a fiúkat egyből érdekelni kezdi a motorozás, mert a lányoknak bejön. Ezek a tinik mindig meglepnek.

Igazából ez az én tippem a tanárok számára. Találjon minden tanár magának valamilyen hobbit, amivel a felgyülemlett feszültséget le tudja vezetni. Nem szabad sosem kiabálni a gyerekekkel és sosem szabad a saját magánéleti problémákat bevinni az iskolába. Egy tanárnak az a dolga, hogy tanítsa a gyerekeket.

Ha pedig tanár vagy, és szeretsz motorozni, akkor mindenképp látogass el a sixgear.eu weboldalra, nézd meg, van-e olyan üzletük, ami hozzád a legközelebb van, és mindenképp látogass el oda, mert tuti, hogy találsz ott olyan motoros ruhát, ami megtetszik neked. A motorozás egy jó hobbi, legalábbis a számomra. És itt a legmegfelelőbb ruházatot megtalálom hozzá, minden alkalommal, akárhányszor csak bemegyek az üzletbe.