Pedagógiai pályafutásom legszebb és legértékesebb ajándéka

swarovski ékszerek webáruházA gyerekek semmit nem szóltak, egy pisszenés sem hangzott el az osztályteremben, amikor beléptem a helyiségbe.

A kis Katica asztalát állták körül, aki nyomtatott fotókat mutogatott az osztály többi tagjának. Mint később kiderült, a swarovski ékszerek webáruházból töltött le fotókat, hogy onnan rendeljen a többieknek ilyen csecsebecséket (legalábbis nekem így adták elő első körben…) Kérdőn néztem rájuk, mert érzékeltem, hogy úgy érzékelik, rajtakaptam őket. Nem nagyon értettem, minek kell 14 éves gyerekeknek ékszerekkel kereskedniük, de hát a kamaszokat senki sem érti, még ők sem magukat. Szóval közelebb mentem Katica asztalához, hogy kiderítsem, miben mesterkednek, mit művelnek a gyerekek. A kedvenc osztályom volt egyébként, kenték meg vágták az angolt, mintha világéletükben ezt tanulták volna. Egy vagy két olyan gyerkőc volt, akinek valamivel talán nehezebben ment, de azoknak tartottam délutáni korrepetálást, szóval már elkezdtek felzárkózni a többiekhez ők is. Mivel az egyetlen olyan osztály volt, amelyikkel együtt lehetett működni, mintha átfutott volna rajtam az aggodalom, ahogy megpillantottam a nyomtatott papírokat. Nem néztem volna túl jó szemmel, ha ilyesmivel terelnék el a figyelmüket a tanulásról. De persze a tanárok mindig aggódnak, aggodalmaskodnak valamin, így megy ez a mi világunkban.

Katica lelkesen magyarázta (a lelkessége belelógott az óra első öt percébe is), hogy ezek a swarovski ékszerek mennyire jók: „a tanárnő is nagyon kedvelné őket, tessék megnézni, ez a kő illene a szeme színéhez, de még az órájához is!”

Kicsit szkeptikusan nézegettem végig a képeket, persze legbelül tetszettek ezek az ékszerek, nagyon csinos volt az összes, tényleg mintha az én ízlésemre tervezték volna őket. A kövek nem voltak túl nagyok, és a különlegesebb darabok különlegességét sem vitték túlzásba a tervezők. Minden erőmmel azon voltam, hogy a rajongásom leplezzem. Az egyik képen kicsit tovább időzött el a tekintetem: egy ezüst nyaklánc volt, kicsi swarovski ékkővel. Egészen beleszerettem ebbe a nyakláncba, egyszerre volt elegáns és vagány, meglehetősen odavoltam érte, de az megint külön erőfeszítést igényelt, hogy jó példát mutassak, és ne viselkedjek nyilvánosan tini lány módjára, egy kiskamaszként, akit mélyen meghatnak az ilyen dolgok.

Persze amikor hazaértem, az volt az első dolgom, hogy megnézzem a swarovski ékszerek webáruház oldalát. Az lapon több olyan képet is felfedeztem, amit Katica behozott a társainak mutatóba, de azt a nyakláncot, a szerelmemet nem találtam meg sehol – pedig elég elszántan kerestem! Kicsit elkeseredetten zártam be a megnyitott weblapokat, hogy gyorsan átfussam még a holnapi angolóra teendőit. Kitaláltam, hogy mondattant vegyünk, a gyerekek leginkább azt akarták gyakorolni mostanában, mert elbizonytalanodtak egy-két dologban. Ami azt illeti, talán túlzásba is vittem kicsit a szókincs felfejlesztését, lassan már az orvosi szókincset is megtaníttattam velük, a többségük már simán túlvolt a középfokos szókincsen.

Összeszedtem a holnapi napra kijelölt dolgokat, és elégedetten feküdtem le aludni, bár némi szomorúság nyomta a lelkem az elveszett nyaklánc miatt, amit ugyebár nem sikerült fellelnem.

Másnap nagyon jól sikerült az óra, a gyerekek sziporkáztak, előre átnézték a nyelvtant: említettem, mi lesz következő órán, és ők képesek voltak előre dolgozni!

Nagyon büszke voltam rájuk, el is határoztam, hogy a legközelebbi alkalommal hozok nekik valami jutalmat, ha ismét így remekelnek.

De a következő óra korántsem úgy alakult, ahogy sejtettem: én sokkal nagyobb ajándékot kaptam tőlük, mint amit számukra kitaláltam az okosságukért és szorgalmukért cserébe.

Vigyázzállásban vártak a teremben, egy pisszenés nélkül. A tanári asztalon egy ízléses, piros doboz díszelgett. Akkor ugrott be: hát nekem ma van a születésnapom! A gyerekek meg akartak lepni, a fotókat pedig valójában azért hozta be Katica, hogy nekem válasszanak valami csinos ajándékot közösen… Még csak nem is az osztálypénzből vették, a saját zsebpénzükből hozták össze a pénzt a nyakláncra. Mert Katica kiváló éleslátással megfigyelte, hogy melyik képnél időzöm el tovább.

Megvették nekem a swarovski ékszerek webáruházból a nyakláncot, amibe beleszerettem. Ekkor eltörött a mécses. A kis majmok körbeálltak, és szinte gügyögve vigasztaltak, hogy semmi baj, tanárnő, minden rendben van, hát inkább nevetni tessék már, örülni egy ilyen szép ajándéknak.

Pedagógiai pályafutásom egyik legszebb éke ez a swarovski nyaklánc: ezért éri meg tanítani, hogy a gyerekek hálából és szeretetből jobban emlékezzenek a születésnapodra, mint te magad.